Ökoiskola

Fenntarthatósági témahét

Az idei évben a járványügyi helyzet és a digitális oktatás miatt a Fenntarthatósági témahét a tavaszi időszakról áttevődött őszre, és 2020. október 5- 9. között került megvalósításra. Minden évben központilag kiadott témakörökből és a hozzájuk tartozó prezentációkból lehet választani a program megvalósításakor. A biológia és a földrajz szakosok feladata, hogy a témahetet a diákok körében népszerűsítsék és megvalósítsák.
Ebben a tanévben a középiskolások számára kiadott témakörök közül a szelektív hulladékgyűjtést választottuk, és mind a négy évfolyamnak bemutattuk és egy-egy tanítási óra keretében feldolgoztuk. A prezentáció megtekintése után közösen megbeszéltük, hogy melyek azok a dolgok, amit mi is könnyedén meg tudunk valósítani az iskolában, vagy a háztartásunkban. Ilyenek: a szelektív papír, üveg, fém és műanyag gyűjtése. A prezentáció kitért arra is, hogy ezeknek a feldolgozása hogyan történik. Kiemeltük azt is, hogy Ökoiskola lévén mennyire fontos számunkra a fenntarthatóság megismerése és a mindennapi életben való alkalmazása, valamint a hulladékcsökkentésre való törekvés.
A tanulók számos ismert információ birtokában voltak már, de nagyon sok új tudással is gazdagodtak, ami a későbbiekben a tudatos és felelősségteljes életmód kialakításához fontos lesz számukra.

Rostásné Endrésik Zsuzsanna
Szénási Beáta
reál munkaközösség

Túra a Három-kőhöz

Októberi túra a Három-kő kilátóhoz

Egy októberi pénteken 8 órakor gyülekeztünk a putnoki vasútállomáson. Kezdetét vette a 18 km-es túra a Három-kő felé. Molnárné Varga Anita tanárnő és Deme Zsolt tanár úr voltak a túravezetőink. Ködös, hideg időben indultunk el. Első megállónk a Határ-völgy bejáratánál volt, ahol képeket készítettünk és tisztáztuk a túra hosszúságát. Majd aztán elindultunk felfelé a kilátóhelyhez. Az út nem okozott nehézséget, mindenki a saját erejének megfelelően teljesítette , aki esetleg kissé lemaradt, a pihenőknél megvártuk. Útközben jókat beszélgettünk egymással, sokat nevettünk, tehát a társaság is megfelelő volt. Majd a Három-kőhöz értünk, addigra szerencsére a nap is kisütött és a köd is felszállt. Gyönyörködtünk a hely adta látványban. Izgalmas élmény volt az ismerős települések látni ebből a magasságból. Mindenki lőtte a pixelesebbnél pixelesebb képeket. Fent megpihentünk 15-20 percre és közben felidéztük a régi korok emlékét. Szóba került az ötvenes évek és az Aranycsapat története. A környék legendáinak önálló kutatómunkában kellett utánanéznünk. Miután kibeszélgettük magunkat elindultunk visszafelé. Későre járt az idő, ezért a Damasa-szakadékot meghagytuk egy újabb kirándulás célpontjának.
Hazafelé jövet már versenyt futottunk az idővel, hogy mindenki elérje a buszt. A túra összességében nagyon jól sikerült.
Találkozunk a következő természetjáráson és szeretettel várunk új érdeklődőket is.

Balogh Martin és Galambos Adrián 11.B

KÉKTÚRA

Idén negyedszer vágtunk bele egy újabb Kéktúra szakasz teljesítésébe. A 16 diákból és 2 tanárból (Bakai Vilmos, Endrésik Zsolt) álló lelkes csapat 2018. szeptember 21-21-én indult neki az Abaújszolnok- Encs- Boldogkőváralja- Regéc útvonal 45 kilométeres távjának. Az első nap gyönyörű, verőfényes időben csodálhattuk meg az abaúji tájat és a Hernád-folyó völgyét. A jól megérdemelt pihenést egy szép falucskában, Fonyban ejtettük meg. Másnap jóval nehezebb, hegyi terepen „hódítottuk meg” a felújított Regéci várat, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílt a Zempléni-hegység erdős ormaira. Sajnos egy erős hidegfront elrontotta a jókedvet, a faluba már esőben értünk le. A Kéktúra igazolófüzetünk újabb pecsétekkel telt meg, már 200 km-t teljesítettünk az 1100-ból. Kellemesen megviselten, de rengeteg emlékkel a szívünkben vonatoztunk haza.

Endrésik Zsolt

KIRÁNDULÁS AGGTELEKRE

Az éves munkatervbe foglaltak szerint, mint biológia szakos tanárnak az én feladaton volt az Aggteleki Nemzeti Parkba tervezett kirándulás megszervezése. Erre a munkaterv szerint októberben került sor, melyet a kedvező időjárás miatt sikerült is megvalósítanunk.
Első lépésben felvettük a kapcsolatot az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával, akik készséggel álltak rendelkezésünkre a kirándulás megszervezésében. Idén a tanulóink kérésére egy vezetett barlangi túrát választottunk, mely a Vörös- tói középtúra lett.
A túra időpontja 2018. október 11. volt, és iskolánk tanulói közül a 9-12. évfolyamokról 20 diák jelentkezet, akik örömmel vállalták a túrázást. A kirándulás során menetrendszerinti járattal jutottunk el Aggtelekre. A túravezetővel előzetes egyeztetés alapján 12 órakor találkoztunk és kezdtük meg a barlangi kirándulásunkat.
A túra különlegessége az, hogy ez a szakasz a Baradla-barlang leghosszabb, villanyvilágítással ellátott szakasza, mely 2300 m hosszú. A túra a barlang vörös-tói bejáratától indult és a jósvafői kijáratánál végződött, bejárása nagyjából 100 percet vett igénybe.
A túra útvonala nagyrészt a Styx-patak medre mentén haladt, melyben nagyobb esőzések vagy hóolvadások után valósággal végig dübörög a víz. Túránk során viszont a patak medrében alig volt víz. Színpompás cseppkőoszlopok, zászló-, függő- illetve állócseppkövek között vezetett az út, érintve Magyarország legmagasabb álló cseppkövet, a 19 m magas Csillagvizsgálót, melyhez több mint 100 lépcsőfok vezetett fel. A túra során rengetek különleges cseppkő képződményt láthattunk még ilyen volt például a: Halszárító – Szomorú fűz – Mikulás – Drégely vára – Arany utca – Csillagvizsgáló – Török város – Sárkányfej – Kidőlt fatörzs – Csipkéskút – Rakott karfiol – Óriástermi-víznyelő – Óriások terme – Ferde terem – Színház-terem – Kaffka-terem. Láthattuk még a Sárkányfejet valamint a barlang legnagyobb termét, az Óriások termét, ahol a barlang akusztikájából kaptunk egy közel 10 perces ízelítőt, melyet hang- és fényhatások kísértek. Felemelő élmény volt mindannyiunk számára.
Innen a felszínre egy 130 m-es, mesterséges tárón jutottunk fel, melyet Kaffka Péter irányításával létesítettek.
A túra végeztével megköszöntük a részletes, érdekfeszítő és nem utolsó sorban kellemese baráti hangulatban eltöltött túravezetést, és abban a reményben váltunk el, hogy hamarosan egy másik túratípuson is alkalmunk lesz részt venni, legyen az felszíni vagy barlangi túra. Utunk végeztével ismét a menetrendszerinti járatot választottunk, hogy mindenki haza utazhasson. Kirándulásunk jó hangulatáról néhány fénykép is árulkodik, melyet az utókor számára örökítettünk meg.

Szénási Beáta

MADARAK

Iskolánk udvarán áll egy hatalmas eperfa. Nem tudjuk, hogy hány éves, de uralja az egész hátsó udvart. A madarak szívesen pihennek meg rajta, mert a hátsó udvar legtöbbször macskamentes övezet, és ha a tetejére szállnak, belátják az egész környéket.
Erre a fára tettük ki a madáretetőinket októberben. Április végéig folyamatosan, felváltva etettük a kismadarakat:feketerigók, cinkék, verebek érkeztek nap mint nap az etetőinkhez. Öröm volt látni, hogy mennyien látogattak ide a téli hidegben.
Olykor az ablakból néztük őket: a cinkék intelligensen odaröppentek, elvettek egy magot és visszaszálltak egy ágra, ahol feltörték a magot; a verebek nem tanultak rendet, mindent kicsapkodtak, helyben törték fel a mag héját és rögtön lepergették, szétszórták. Nem bántuk, felszedtük. Jó volt tudni, hogy segíthettünk átvészelni a hideg időket nekik.
Áprilisban újraéledt minden. Az eperfa új leveleket hajtott, előbújtak a bogarak, már nem volt szükség az etetőkre. Minden reggel vidám csicsergéstől és madárfüttytől hangos az iskolaudvar. Kis barátaink énekükkel meghálálják a gondoskodásunkat.