Szalagavató 2019.11.22.
Köszönjük a segítséget nyújtó kedves szülőknek és a helyszínt biztosító Péczeli
József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolának, hogy támogatásukkal
emlékezetessé tehettük szalagavató ünnepségünket a végzősök, családtagjaik és vendégeink számára!
GLG szalagavató 2018.
Igo Zoltán osztályfőnök (12.A) beszéde:
Tisztelt Vendégek! Kedves Szülők! Kedves Osztályom!
„Fiatalság bolondság!”- mondta egyszer Karinthy Frigyes. Ez így igaz, illik rátok ez az állítás. Fiatalság- mert pimaszul fiatalok vagytok még. Bolondság, mert megvan bennetek mindaz, ami a mai tinédzserekre jellemző: az élménykeresési vággyal együtt a vakmerőség, a mélyen lappangó tenni akarás, amely előhívásához bizony még a felnőttek segítségére van szükségetek, és a rengeteg indulattal párosuló dac, amely néha sok makacssággal is ötvöződik. Mindezek olyan tulajdonságok, amelyek nem éppen építő jellegűek, viszont kellő odafigyeléssel a javatokra tudjátok fordítani szinte mindegyiket. A személyiség formálható, és ti még abban a korban vagytok, amikor, mint egy gyurma, könnyedén átformálódhattok. Érettebb gondolkodással és előre megfontolt lépésekkel előnyt tudtok kovácsolni az elkövetkezendő életetekben mindabból a bennetek rejlő energiából, ami még most azt eredményezi, hogy néha szétszakad a függöny, betörik egy-két ablak, kilyukad egy ajtó, széttörik egy szék, örök harag lesz egy régi barátságból.
Jól mondják azt, hogy az ember a saját hibájából tanul, hiszen ezeket a tapasztalatokat újból átgondolva rájöhettek majd arra, hogy mennyire formált benneteket egy-egy negatív vagy pozitív élmény, és majd felnőtt korotokban – amikor már felelősséget vállaltok nemcsak magatokért, hanem másokért is- és döntenetek kell egy helyzetben, akkor remélem, hogy a józan ész és a kompromisszum felülírja a heves gondolkodásmódotokat.
Ennek a több mint három évnek egy perce sem telt el unalmasan veletek, és a még előttünk álló hét hónap sem lesz a pihenésé. A szalag, amit ma este feltűztünk, azt jelképezi, hogy ti, mint végzősök, a következő hónapokban nagy szorgalommal készültök az előttetek álló érettségi vizsgára. Oda kell figyelnetek arra, hogy a bennetek rejlő energiát megfelelően használjátok fel, és majd a bizonyítvánnyal a kezetekben folytassátok tanulmányaitokat egy felsőoktatási intézményben, a szakképzésben vagy a munka világában. Bízom benne, hogy erre sikerül felkészülnötök a gimnáziumi tanulmányaitok végéig! Hiszen eddig is már megmutattátok, hogy ki tudtok állni a nyilvánosság elé, a nézeteltéréseiteket félre tudjátok tenni, ha összefogásra van szükség. Azt is láthattuk, hogy először csak szavakkal, később tenni akarással, akarattal és kitartással – na, meg sok veszekedéssel, és egy kis humorral – meg tudjátok valósítani mindazt, amit elterveztetek.
Kedves Osztályom!
„Az első osztályát sose felejti el az ember.” A közös utunk lassan a végállomásra ér. Köszönöm, hogy ezen az utazáson a sofőr lehettem – még ha néha mellékutakra is tévedtünk-. Köszönöm, hogy amikor nem én tanítottam, tanulhattam én is tőletek!
Ullagáné Heghi Enikő osztályfőnök (12.B) beszéde:
Tisztelt Vendégeink, kedves Szülök, kedves végzős Diákok!
Ünnepi beszédem megírása nem kis fejtörést okozott számomra, mivel írás közben a gondolataink cikáznak ide-oda, írunk, törlünk, aztán újra fogalmazunk. Olyan ennek a fogalmazásnak az írása, mint maga az élet. A mindennapokban is folyamatosan fogalmazunk, üzenetet közvetítünk, törlünk, újratervezünk. Mi döntjük el, hogy mit akarunk üzenni: azzal, ahogy viselkedünk, beszélünk, avagy cselekszünk, mindenki a maga egyénisége szerint. Születésünkkor, mi mind, kaptunk egy tiszta lapot, amit tele kell, írjunk: élettel. Az, hogy mit írunk erre a tiszta lapra kezdetben a szüleinken, később rajtunk áll. Ha tartalmas életet élünk, akkor ez a lap tele van sok javítással, átgondolt és újra fogalmazott cselekedettel. A ti lapotok, kedves végzős osztályom, majd csak ezután lesz igazán teleírva. Sok izgalmas dolog fog még történi veletek, miután néhány hónap múlva majd friss érettségi bizonyítvánnyal a kezetekben elhagyjátok iskolánk falait.
Visszatekintve az én lapomra, azt olvasom, hogy négy évvel ezelőtt megismertem egy osztálynyi fiatal, lelkes lányt és fiút, akik érdeklődő szemmel figyelték egymást és engem az első napon. Azóta nagy utat jártunk be: megismertétek és elfogadtátok egymást. Életre szóló barátságok szövődtek köztetek. Nagyon örülök, hogy felkerültetek az én életem lapjára. Rengeteg szeretetet kaptam tőletek, sokat tanultam általatok. Visszanézve az oldalon sok-sok vicces élmény, fénykép elevenedik fel: nagy rejtély volt kilencedikben, hogy hogy került a cipő lenyomata a plafonra. Kiderült, hogy minden tárggyal szívesen fociztok: pl. virágalátét, gömb, üres flakonok. Sokat harcoltunk minden hónap első osztályfőnöki óráján, hogy ott foglaljatok helyet az osztályteremben – a csend és békesség megőrzése érdekében-, ahol én szerettem volna. Megtanultuk, hogy a trágár szavaknak ára van, ezért volt szégyen perselyünk.
Köszönöm nektek, hogy aktívan részt vettetek az iskola vérkeringésében: szépen szerepeltetek az iskolai előadásokon, műsorokon; kiváló helyezéseket értetek el a különböző versenyeken, ott voltatok a gyalogtúrákon, táborokban. Ezért sokszor lehettem nagyon büszke rátok. Számtalan közös emlék köt össze bennünket, mert, ahogy Zorán leírta és elénekelte:
Ahogy mi láttuk, nem látta más,
Amit mi hittünk, nem hitte más
És néha még tart az osztálykirándulás
Ha kirepültök majd iskolánk védelmező falai közül, és mindenki a saját útját fogja járni, szerkesztheti tovább a saját oldalát. Biztos vagyok abban, hogy szüleitek óvó és gondoskodó tekintete – mint eddig is- mindig elkísér benneteket, bárhová kerültök. A mi munkánk gyümölcse csak évek múlva érik be, mint a jó bor. Amikor 10 vagy 20 év távlatából elújságoljátok majd, hogy kivel mi történt, kinek mennyire íródott tele az oldala, ki mennyit törölt és szerkesztett újra, ki milyen értékelést, kapott az addigi „fogalmazására”. Beszédemet készítve sokat töröltem, írtam, míg végül elérkeztem ahhoz az Eötvös József idézethez, amit még gondolatban a szalagotok mellé tűzök:
„Az élet viharaival szemben olyan légy, mint a madár, amely, ha a fát kivágják alóla, nem a mélybe zuhan, hanem a magasba száll.”
A VÉGZŐS GIMNAZISTÁK ÜNNEPE
„Az időd véges, úgyhogy ne vesztegesd el arra, hogy valaki más életét éld! Ne engedd, hogy mások véleménye túlharsogja a saját belső hangodat! De ami a legfontosabb: legyen elég bátorságod a szívedre és a megérzéseidre hallgatni! Ők valahogy már most is tudják, mivé akarsz válni valójában.”
(Steve Jobs)
2015. november 20-án került sor a Gomba Levente Gimnázium szalagavató báljára, melyet a Péczeli József ÁMK-ban rendeztek meg.
A végzős diákok életében egy mérföldkő a szalagavató. Innen már nem sok van hátra a végső megmérettetésig, az érettségiig. Az ünnepi műsor keretében Vécsei Bence szavalta el Reményik Sándor Akarom című versét. Ezt követően Bárdos Dávid Steve Jobs fenti idézetét tolmácsolta.
A műsorszámok után a végzősök nevében Polónyi Balázs a gimnázium intézményvezetőjétől engedélyt kért a szalagok feltűzésére. Az osztályfőnökök, Bakai Vilmosné és Ficzere Zsolt megható szavakkal, bölcs gondolatokkal szóltak a végzősökhöz.
A szalagok feltűzését követően került sor az osztályok nyitótáncára. Először a 13. A osztály keringőjében gyönyörködhettek a meghívott vendégek, majd a 12. B nyűgözte le csodálatos táncával őket. Idén az egyik diákunk is kulcsszerepet vállalt a táncoktatásában: Horváth Eszter néptáncot tanított az osztálytársainak, amivel nagy sikert arattak. Az éneklés, a modern táncok bemutatása és a video montázs idén sem maradhatott el. Meghitt pillanatoknak lehettek részesei a jelenlévők. Az osztályok összehangolt fellépése is tükrözte, hogy az együtt töltött évek remek kis csapatokká kovácsolták mindkét társaságot.
A diákok ezt követően fáklyákkal a kezükben indultak a Gomba Levente Gimnáziumhoz, ahol megkoszorúzták az iskola névadójának emléktábláját. A szalagavató ünnepi vacsorával zárult.
Pálovics-Papp Gabriella
12. B.
13. A
2014/2015.
Novemberben a szalagavatón a végzősök ünnepi öltözetben élükön az osztályfőnökükkel felsorakoznak, és engedélyt kérnek az iskola vezetőjétől a szalagok feltűzésére, majd ezt követően bemutatják táncos, műsoros estjüket, amit szűkebb körű közös vacsora követ.
A feltűzött szalagok jelzik, hogy ettől kezdve a végzős diákok legfontosabb feladata az érettségire való felkészülést.
2013/2014.
